Ma 2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna napja van. Holnap kedd, Menyhért, Mirjam napja lesz. Sok boldogságot kívánunk!

Településünkről

  
 



 

Hetényegyháza története



A mai Hetényegyháza területe már az Árpád-korban is lakott volt, de a település a tatárjárás során valószínűleg elpusztult. Legközelebb 1456-ban találkozhattunk Hethyneghaz néven ezzel a településsel, melyet László király egyéb pusztákkal együtt Lábatlany Jánosnak adományozott.

A terület felvirágzásához az járult hozzá, hogy a hegyvidéki szőlőket filoxéria puszította. A Kecskemét és környékén lévő szőlő- és bortermesztés viszont fellendült, hiszen a homokos területen termő szőlőkre ez a betegség nem volt hatással. Államilag támogatott szőlőskertek jöttek létre, ám új probléma merült: a munkaerőhiány. Ezért 1902-ben Kada Elek polgármester kezdeményezésére 50 sokgyermekes család települt le a mai Hetényegyháza területén. Házat és két hold földet kaptak hosszú lejáratú kölcsönre. A város közgyűlése szeptember 30-án Hetényegyházának nevezte el az új településrészt. A lakosság 1926-ban új házhelyeket kért a várostól, mert a régi 50 házhelyet kinőtte a városrész. Jelentős területi változás volt az 1933-as földosztás is: 160 hold nagyságú egykori erdőterületet osztottak szét szőlő és gyümölcsös telepítésének céljából. A második világháborúban az orosz csapatok 1944 októberében érték el Hetényegyházát. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás vágányait.

Hetényegyháza 20 évre önállóvá vált: 1952-ben mint külterületi lakott területet másik négy, Kecskeméthez tartozó tanyaközponttal együtt (Szentkirály, Városföld, Helvécia, Ágasegyháza) egy BM rendelet önálló községgé nyilvánította. Az új település Külsőnyír, Belsőnyír (egy része), Szarkás (egy része), Úrihegy (egy része) egyesítésével jött létre. 1972-ben tárgyalások kezdődtek Hetényegyháza és Kecskemét egyesülésével kapcsolatban. Kecskemét szeretett volna az ország városait lélekszám szerint rangsoroló statisztikákban kedvezőbb helyet elfoglalni (távlati cél volt a 100.000. fős lakosság elérése volt), és ezzel együtt előnyösebb jogállást kivívni. Célszerűnek tűnt, hogy a korábban a városhoz tartozó területi egységek visszacsatolásával érjék el céljukat. Elképzelésük találkozott Hetényegyháza elképzeléseivel is, hiszen a község az erőteljes városiasodás és a mezőgazdasági termelés iparszerűvé válása miatt fellépő fejlesztési és korszerűsítési igényeket saját forrásból nem tudta kielégíteni, szüksége volt Kecskemét segítségére. A települést 1981-ben visszacsatolták Kecskeméthez.


Nevének eredete


Hetényegyháza nevének legkorábbi hiteles forrásban történő előfordulása az Árpád­korból való. 1266. május 5-én kelt IV Béla király azon oklevele, amely révén megerősíti a Kalán nemzetségbe tartozó Nana ispán végrendeletét, aki halála esetére számos birtokát a margitszigeti apácákra hagyja. A számos, Tisza menti, erdélyi, Baranya- és Pest megyei birtok között olvasható a Csongrád megyei Ethey föld neve is. Ezen végrendelet ellenére az apácák birtokai között többet nem bukkan elő ilyen nevű terület.

Legközelebb csak a 15. század közepén tűnik fel a név. Az V. László király által 1456. november 28-án kiadott oklevél Kecskemét pusztái között sorolja fel Hetényegyházát, Hethyneghaz formában.  E két előfordulás arról árulkodik, hogy a mai Hetényegyháza területe már korán bekapcsolódott az árutermelésbe, de mint lakott település valószínűleg hamar elnéptelenedett. A tatárjárás, illetve a kunság középkor közigazgatási sajátosságai miatt a 15. századra már pusztává vált, igaz, a Kecskeméttel való szoros kapcsolata már ebből az időből is kimutatható. Kecskemét mezővárosi fejlődésének szintén része lehet abban, hogy a gyorsan fejlődő település szinte elszívta környezetének lakosságát. Mindezek ellenére Hetényegyháza az írásos forrásokban igen korai, középkori eredetet mondhat magáénak.

A korábbi kutatások - amelyek elsősorban Bodócs Gyula nevéhez fűződnek - több olyan írásos említéssel is számoltak, amelyek azonban a legújabb eredmények alapján ma már nem tekinthetők Hetényegyháza korai említéseinek. 

Ezek a következők: 

- 1322. november 27-én István alnádor a szekszárdi és a pécsváradi apátok között egy vitás szőlő kapcsán hozott ítéletet. A bírótársak között említik Hethen­ Balázst, Pest megye egyik szolgabíróját is.

- 1341. április 6-án Druget Vilmos nádor kiküldte Pilis és Pest megyék. szolgabíráit, egy birtok tulajdonjogának kivizsgálására. A meghallgatott tanú' között szerepel Hetényi (de Heten) László fia: István is.

- 1409. január 22-én a budai káptalan előtt Hernádi Pál fia: Dénes átengedett . nővérei leszármazottainak a Pest megyei Hernád földön két lakott telket. amelyek többek között Hetyn földdel határosak.

- 1512. július 15 -én a budai káptalan előtt Telegdi Tamásné és fia, Miklós tiltakoztak az ellen, hogy Gyóni Miklós és társai Hethyen nevű pusztájukat é Hernádon lévő birtokukat elfoglalták.

 Ezeket az említéseket - elsősorban Györffy György nyomán - ma már általában. a Dabas-Hernád-Örkény háromszögben egykor létezett Pest megyei Heténnyel azonosítják, míg a korábban említett Árpád-kori, illetve a szövegösszefüggésből lokalizálható 15. századi említés az Árpád-korban Csongrád megyéhez tartozott területhez köthetők. 

 Hetény(egyháza) nevének a történelmi forrásokban való előfordulása kapcsán még egy említésre ki kell térni, ami egyúttal átvezet a név jelentésének területére is. Anonymus a honfoglalás korára vonatkozóan a következőket írja: 

"Taksony vezér idejében Billa és Baks vezérlete alatt bolgár-törökök jöttek Magyarországra. A vezér az ország különböző vidékén földet adományozott nekik, és egy várost, amelyet Pestnek hívtak. .Ugyanabban az időben arról a vidékről jött Hetény nevű, igen nemes vitéz és neki is a vezér szintén nem kevés földet és jószágot adományozott. "

Korábban Bodócs Gyula e részlet alapján arra a következtetésre jutott, hogy Hetényegyháza az itt említett Hetény vezér központi szálláshelye lett volna, az országban található más Hetény nevű települések pedig e vezér alá tartozó határőrizeti helyek. Anonymusszal és művével kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy az ott felvonultatott honfoglaláskori vezérek és hősök pusztán. Anonymus képzeletének szülöttei, hiszen ő maga, több évszázad távolából semmilyen megbízható forrással nem rendelkezett a honfoglalás koráról, amikor egyébként még maga az írásbeliség is igen fejletlen volt. Anonymus meseszövésének egyik kedvelt technikája, hogy a saját korában meglévő helynevekhez, vagy létező nemzetségekhez - mint amilyen például a Hetény nemzetség is volt - talált ki honfoglaláskori, hasonló nevű hősöket, akikről azután a névadást magyarázta. 

Hetényegyháza nevének jelentésével kapcsolatban egyébként szóba jöhet a személynévi eredet is, talán a 'hét' számnévből keletkezett 'Heten' névalakból kiindulva. Más vélemények szerint az országban található Hetény nevű települések etnikailag is kapcsolhatók egy konkrét népcsoporthoz. Megint más kutatók elfogadják a személynévi eredetet, ám annak forrásául az Eusthymmus, Thentimius vagy Antimius keresztneveket, esetleg konkrétan Szt. Euthymius püspököt jelölik meg. Ezek mellett történt már kísérlet török csillagnévből, illetve német személynévből történő eredeztetésére is.

A név utótagjának korabeli jelentése ”elnéptelenedett templomos falu” volt.

Közlekedés

Közút

A Kecskemétet Kerekegyházával összekötő út mentén található Kecskeméttől 10 km-re északnyugatra. Meg lehet közelíteni a városból közlekedő 15-ös, 29-es helyi autóbuszjáratokkal, valamint a Kerekegyháza és Kunszentmiklós felé közlekedő helyközi autóbuszjáratokkal.

Vasút 

     http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Het%C3%A9nyegyh%C3%A1za_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s.jpg/250px-Het%C3%A9nyegyh%C3%A1za_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s.jpg   Hetényegyháza vasútállomása

A Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal Hetényegyháza vasútállomásáról lehet megközelíteni. A vasútállomás régi neve Kisnyír volt, innen indult ki egykor a már megszűnt Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal. A vasútvonalon a 2009. decemberi menetrendváltástól 2010. július 4-ig a személyszállítást ideiglenesen szüneteltették, azóta Lajosmizse és Kecskemét között napi két pár személyvonat közlekedik.

Látnivalók

 http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/A_het%C3%A9nyegyh%C3%A1zi_katolikus_templom_%C3%A9s_par%C3%B3kia.jpg/250px-A_het%C3%A9nyegyh%C3%A1zi_katolikus_templom_%C3%A9s_par%C3%B3kia.jpg   

A hetényegyházi katolikus templom és parókia

 

  • A 48-as emlékmúzeum / az alapító Szujovszky Lászlóval a képen /

           

  • Az Aradi vértanúk emlékműve

       

  • Szt. Hubertus kápolna

 

 

  • Millecentenáriumi emlékmű

 

     

  • Móricz-fa

Hetényegyháza határában terül el a Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alatt álló Nyíri-erdő. A természetes erdő maradványai mellé az I. világháborút követően telepítettek különböző fafajokat ( akác, nyír, erdei fenyő ); így jött létre a ma mintegy 1200 ha nagyságú erdőterület. Az egész erdő vadrezervátum, gazdag fácán-, dám- és szarvasállománnyal. A Nyíri-erdőben található 48-as emlékmúzeum egész évben sok látogatót vonz, a márciusi megemlékezések fontos színhelye.

Kecskemét-Hetényegyháza - Hétfa

A közigazgatásilag Kecskemét településrészének minősülő Hetényegyháza a régészeti leleltek tanúsága szerint már a kora középkorban lakott volt, de a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Újjászületése Kada Elek kecskeméti polgármester nevéhez fűződik, aki a XIX. századi filoxérajárványt követően kezdődő nagyarányú szőlőtelepítéssel egy időben több napszámos családot is itt telepített le. Az 1960-as évektől gyors fejlődésnek indult település ma a megyeszékhely kertvárosi része, a városból helyi autóbuszjárattal könnyen elérhető.

Az első világháború után megkezdett fásítások során ültetett akác, nyír, éger és erdeifenyő között a mai erdőterületen még mindig megtalálhatóak a zömmel kocsányos tölgyből és nyárakból álló természetes állományok. A község határában, a Nyíri-erdőben álló magányos, idős kocsányos tölgy a régi alföldi erdős sztyepp egyik utolsó hírmondója. A fa törzse körülbelül egyméteres magasságban hétfelé ágazott, elnevezése is erre utal. Sajnos a Hétfa törzseinek száma napjainkra háromra csökkent, mivel 1991 tavaszán a még meglévő negyediket gyógymetszéssel kellett eltávolítani.

Kecskemét-Hetényegyháza - Mogyorós-tölgyes

A Hetényegyháza határában fekvő Nyíri-erdő egyik legértékesebb része a Mogyorós-tölgyesnek nevezett, igen gazdag cserjeszintű homokpusztai tölgyes. Az állomány nyolcvan százalékát adó, nyolcvan-száz éves kocsányos tölgyek között a kedvező részeken a természetes újulat is feltűnik. Az erdő talán február-márciusban, a sárgán bókoló mogyoróbokrok virágzásakor a leglátványosabb.

A faj gazdag lágy szárú növényzetet olyan fajok jellemzik, mint az orvosi salamonpecsét, a kis borkóró, a homoki nőszirom, a homoki kikerics, a patkócím, a pusztai meténg és az erdei szellőrózsa. Az egész erdő a vadkárok megelőzése céljából bekerített  vadrezervátum, fácán-, dám- és gímszarvas állománya egyaránt jelentős.

A bejárat közelében lévő erdészházban látható, az 1848-1949-es szabadságharc emlékeit bemutató kiállítás Szulyovszki László erdész gyűjteménye. Az erdészház előtti nagy réten álló Szent Hubertusz-kápolna mellett a Nyíri erdőben található a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. által működtetett Vackor Vár, amely a Duna-Tisza köze térségének legmodernebb, mindent igényt kielégítő erdei iskolája.

         

Vackor vár -  Erdei iskola

Kecskemét-Hetényegyháza - Móricz-emlékfa

A Hetényegyháza határában, a Nagynyíri út mellett álló kocsányos tölgy mintegy 150 éves, magassága harminc, törzskerülete hat, törzskerülete 6 méter. A fa egészségi állapota kiváló, külalakja rendkívül tetszetős.

Az egykori Kisnyíri-erdőben Móricz Zsigmond 1939-ben vásárolta azt a parcellát, amelynek az író által is sokszor megcsodált tölgyei közül mivel a többit időközben kitermelték csak ez az egy maradt. Móricz születésének századik évfordulóján mind a parcellát, mind az idős, az íróról elnevezett emlékfát táblával jelölték meg.

A Móricz-fa 2006 kora tavaszán, egy szeles-viharos napon kettéhasadt, majd a késő tavaszi viharos időjárás miatt a megmaradt törzsrész is kidőlt. Kecskemét önkormányzata a kidőlt fa helyén egy emlékhelyet létesített a nagy író tiszteletére. Az emlékhely részeként a Móricz-fa megmaradt törzsrésze elé kihelyeztek egy tájékoztató táblát, amelyet a napokban Iványosi Szabó András alpolgármester adott át ünnepélyes keretek között. A tervek szerint a területre a későbbiekben az egykori Móricz-fa makkjából nevelt csemetéket ültetnek ki, és az elképzelés része az is, hogy az emlékhely egy kialakítandó tanösvény egyik állomása legyen.

    







.:: 2011 | Hetényegyháza Hivatalos honlapja ::.